Napi politikai gondolataim:

Meghallgattam Orbán beszédét és semmitmondónak találtam. Azt mondja, hogy felkészültek a kormányzásra.
Csak azt nem árulta el,hogy mit is tennének akkor, ha megválasztja őket a nép. Erről mélyem hallgatott.
Biztos nem volt mondani valója erről. Amiről volt mondani valója, az a szocialista kormányok bírálatába fulladt..
Még a hangja is majdnem elhagyta őkelmét szégyenébe.
Szeretnék néhány dolgot megemlíteni:
1. Orbán azt üzeni, hogy nem lesz leszámolás. (Ellentétben az eddigi Fidesz retorikával.)
2. Nem cigányozott. Nemzeti kisebbségekről beszélt.
3. Spekulatív tőkéről beszélt és bankokról beszélt negatív értelmébe.
4. A neoliberális gazdaságpolitika bukásáról is szolt.

Hogy mit is kéne tennie és hogyan kéne tennie, arról már nem beszélt? Arról már nem beszélt és homályosan célzott valami erkölcsi megújulásra. Biztonságérzet hiányáról is beszélt.
De hogyan?
Arról megint nem esett szó és adós maradt a válasszal.

A választóit Orbán Viktor megint lenézte, mert nem adta meg nekik a választás lehetőőségét.
A választás lehetőségét, hogy felnőtt emberhez méltóan, a legjobb programot hirdető pártra és az ország számára a legjobb megoldási javaslatokat nyújtó pártra adják a szavazataikat.
Mert minden párt programjának egy normális országban meg kell méretődnie más pártok programjavaslataival és a független külföldi és belföldi szakemberek által. Ha ez nem-történik meg, az azt jelenti, hogy nincs a Fidesznek kialakult programja, vagy olyan gyenge, hogy nem bírná ki a szakmai megmérettetést. Szégyen. Ez igazi szégyen hazánkra nézve!